Kis kertemnek rózsaszála,
Fényes harmat esik rája;
Boldog virág! Boldog harmat!
Együtt élhet, együtt halhat.
Galambomnak két orczája,
Annak is van két rózsája;
Titkon eped, harmat nélkül -
Kifogyott a könny szemébül.
Az én hervadt két orczámra
Hull a harmat, könnyen árja;
De a rózsa letünt róla,
Leszedte a bú sarlója!
Hullna könnyem két orczára,
Orczáidnak rózsájára…
Volna sorsunk, int amannak:
Boldog virág, boldog harmat!
Forrás: Remény. Zsebkönyv az 1858. évre. Szerkeszti Vachott Sándorné. Pest. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. 1858.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése