Dalt és virágot adj nekem
Mást nem kivánok én,
e kettő legszebben ragyog
Az érző kebelén.
Gyémánt és gyöngy nem kell nekem
Mind kettő oly hideg.
Alattok a szivdobbanás,
Az érzet fagyna meg.
Keblemre vadvirág-füzér,
Ajkamra méla dal;
Kinek cserélnék kincsivel,
S arany pompáival?!
Hisz így ég a föld hódolt nekem,
A föld: virágival,
És a magasból szállt alá,
Az égből jött a dal!
Forrás: Flóra 50 költeménye. Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája 1858.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése