Jókai Mór a finn irodalomban

Jókai a dolgozószobájában. Fénykép az 1890-es évek végéről

 

Jókai Mór közelgő írói félszázados örömünnepe alkalmából talán nem lesz érdektelen, ha – tudva a jubilálandó munkálkodásának világirodalmi jellegét – Jókai finn nyelven megjelent fordításainak könyvészeti összeállításával gyarapítom a már-már önálló szakmává nőtt Jókai- s vele együtt a magyar bibliographiai-irodalmat.

Örömmel megvallom, hogy e könyvészeti összeállítás nem egyedül az én érdemem. Dr. Almberg (Jalava) Antal, a helsingforsi egyetem rektora, a „Kisfaludy-társaság” tagja, ki már eddig is Jókainak több munkáját (l. alább) s színirodalmunk egynémely jelesbbjeit átültette a suomi irodalomba és hazánk történelmét s ethnographiai viszonyait tárgyaló nem egy szakmunkával implementálta a kört, melyet történelmi rokonságunk központjából rajzolt 1875-ben Ahlqvist, a „Kieletär”. Tutkimuksia, arvosteluja ja muistutuksia Suomen kirjallisuuden ja kielitieteen alalta” köteteiben, majd 1877-78-ban I. R. Aspelin „Muinaisjäännöksiä Suomon suvun asumusaloilta. Antiquités du Nord Finno-Ougrien Publiés par I. R. Aspelin. I-III livraison. Hels.” címlapú és szintén a 70-es évekből „Suomalais-ugrilaisen muinastutkinnon alkeita” feliratú munkájában, - volt szíves velem az adatok legtöbbjeit közölni, melyek alapján regényírónk finn fordításban s úgy könyv alakjában, valamint a finn hírlapi sajtóban szórványosan és időközönként eddig megjelent összes munkáiról hű bibliographiai képet nyújthatok.

A műveket a kiadás sorrendjében közlöm:

1.   

   „Jókai Mór’ in teoksia. I. Carinus. Historiallinen novelli Unkarin kielestä käänsi Koloman.” Helsingfors. 1875. 88 lap. 8: o. Kiadó a fordító.

Jókai ezen történeti beszélyét bizonyos Koloman pseudonymus fordította, helyes nevén Päivärinta jakab, ki dr. Jalava szerint 1875-ben a helsingforsi egyetem hallgatója volt s Jókaitól többet is szándékozván fordítani, azért adta közrovatul: Jókai Mór’ in teoksia. I. = Jókai Mór munkái. I. E vállalatból azonban csak az első füzet jelent meg tényleg; fordított-e többet is Päivrinta = Koloman, Jalava nem tudja. Levelének szavai szerint: P. J. most lyceumi tanár Mikkeli nevű városban.

2.    „Pakolaisen Päiväkirja. Kirjoittanut Jókai Mór. Suomennos Unkarinkielestä”. Helsingfors. 1877. 31 lap. nagy 8: o. – Kiadó az Uusi Suometar.

„Bújdosó naplója”. Fordította Blomstedt Oszkár, a finn és magyar nyelv volt magántanára a helsingforsi egyetemen, aki 1871-ben, nagy reményekre jogosító fiatal korában meghalt. E fordítás még a 60-as évek végével készült, nyomásban azonban csak a fordító halála után 6 évvel később jelent meg, az „Uusi Suometar”, a legnagyobb finn politikai hírlapban, melynek tárcacikkét képezte az 1877. évi IV., VI., IX. és X-ik számokban. – Külön lenyomat a hírlapból fenti cím alatt.

3.    „Uusi Tilanhaltia Mauri Jokai’lta. Unkarin kielestä suomentanut Antti Jalava. Tekijän elämäkerran kanssa.” helsingfors. 1878. XIII. +  383 lap. Kis 8:o. Kiadó Churberg Valdemar.

„Az új földesúr.” Fordította Jalava Antal, eredeti magyar szövegből. A bevezetés XIII oldalát Jókai Mór életrajza foglalja el. Jalava hozzám intézett levele szerint: „Ezen gyönyörű kis életleírást, melyet Budenz József tanár által német nyelven kaptam, Jókai maga írta 1870 évi XII. 6. Kertbenyhez.”

Jókai életrajzáról levén szó, engedtessék meg nekem, mint aki „Jókai Mór élete és munkái” c. irodalomtörténeti monographián immár évek óta szakszerűen dolgozom s gyűjtöm e műhöz az adatokat, irodalomtörténeteink, kalauzaink s a Jókai életét eddig kisebb-nagyobb terjedelemben és szerencsével tárgyaló irodalmi essayk ama közös és következetes tévedésére figyelmeztetnem, mely a regényíró születése dátumául 1825. febr. 19-ikét veszi fel. Igaz, a rév-komáromi emléktáblán ugyanezen adat van bejegyezve s Silberstein, Jókainak tudtommal eddig legterjedelmesebb életírója, ki munkáját „Beiträge zu einer Biographie Moriz Jókai’s” cím alatt az ugyanő által fordított s Boroszlóban, Schottlaendernél 1885-ben megjelent „Drch alle Höllen. – Historischer Roman von M. Jókai. Mit einem biographischen Beitrag und dem Portrait (Radirung) des Verfassers” előszavául mellékelte s ki nyilván avval dicsekedik vala, hogy e biographia adatait maga Jókai mondotta volt tollába, szintén azt jegyzi, hogy „Jókai wurde am 19. Febr. 1825 in Komorn geboren.” De ezen adatok hibásak. – Jókay Károly* (* 1848. márcz. 15-én csak Jókai Mór köszönt le neve „y”-járól. Ch. R.) – Mórnak 1814. május 3-án született testvérbátyja – Budapestről 1891. XII. 18. e tárgyban hozzám intézett levelében – többek között – ezt írja. „ásvai Jókai Móricz öcsém született, az atyám feljegyzése szerint, Komárom megye, Rév-Komárom városában, 1825. évi február hó 18-án s így a házon, melyben született, az emléktáblán tévesen febr. 19-ike van feljegyezve, mint születési napja.” Hogy tehát a következetes 19-ike mégis honnan ered, tudni fogjuk, ha ide iktatom a r.-komáromi ev. ref. lelkészi hivataltól Jókai Mórnak általam megszerzett hivatalos anyakönyvi kivonatát, mely következőleg hangzik: „Jókay Mór született 1825-ik évi február 19-ikén. Atyja: nemes Ásvay Jókay József, hites ügyvéd, Komárom vármegye alügyviselője; anyja: nemes Pulav Mária. Keresztszülei: Tek. Konkoly Thege László, Komárom megye főbírája; nems. Benkovits Susanna; Ns. Molnár Mihály; Ns. Takó Susanna; Ns. Szabó Lajos, hites ügyvéd s táblabíró; Fogthűi Erzsébet; Ns. Kalicza János; Ns. Czike Klára; Ns. Nagy Sámuel; Ns. Czike Susanna; Ns. Beöthy Gáspár; Kovács Katalin; Öreg Varjú János; Tuba Lídia; ifj. Szarka János és Töltéssy Lídia; keresztelő lelkész neve: Csepy Mihály.”

Kérdést intézvén újból a „keresztelési” dátum iránt, Bajcsy Gyula r. komáromi ref. s. lelkész úrtól hivatalosan ezeket vevém. 2A régi anyakönyvekben csak egy dátum van bevezetve, nem úgy, mint a mostaniakban, hogy a születés napja és a keresztelés napja is külön-külön bent van. Én erre vonatkozólag kérdést intéztem főt. püspök úrhoz, s tőle azon választ nyertem, hogy a régiek csak a keresztelés napját vezették be; így tehát a közölt dátum nem a születés, hanem egyedül csak a keresztelési napot mutatja. S evvel a febr. 19-ike fejtve van. Akik t. i. az anyakönyv szerint indultak, hibásan fogadták el a keresztelés napját a születési nap dátumául, levén febr. 19-ike tévesen „születési” időpontnak bejegyezve, holott az febr. 18-ika s a keresztelési nap 1825. febr. 19-ike.

4.    „Rakkaita sukuaisia. Kirjoittanut Mauri Jókai. Unkarin kielestä suomentanut Antti Jalava.” Helsingfors, 1879. 54 lap. nagy 8:o. Kiadó az: Uusi Suometar.

„A jó atyafiak”. Fordította eredeti magyar szövegből dr. Jalava Antal.

5.     „Kymmenen M. Jókain Novellia. Unkarin kielestä soumentanut Arvid Genetz.” Helsingfors. 1881. 80 lap. 8:o. Kiadó: Weilin és Göös.

Jókai Mór tíz novellája. Magyarból finnre fordította Genetz Arvid, ki akkor lyceumi tanár volt s jelenleg a finn nyelv és irodalom tanára a helsingforsi egyetemen. – A kötet tartalma a következő. 1. Arria. 2. A libapásztor. 3. Az utolsó csatár. 4. Jól el kell tenni a pénzt. 5. Mit beszél rólunk a világ. 6. Húsz év múlva. 7. Karácsonyi dolgozó. 8. Az ellenség levele. 9. Violanta. 10. A koldusgyermek.

Arvi Jännes, költői néven Genetz Arvid, kiváló finn literátor, kiváló műfordító s a finn lyrikusok legelőkelőbbje, évekkel ezelőtt huzamosabb időt töltött Magyarországon s nyelvünket tökéletesen megtanulta. Csak két évvel ezelőtt is megjelent kötetnyi költeményeinek irodalmunakt érdeklő műfordításai közül kiemelendő főleg Vörösmarty Mihály „Szózat”-ának (mely már Genetz előtt két ízben fordíttatott finnre), Arany János „Ágnes asszony”-ának s a Toldi-trilógia egynémely részletének igazán művészi kézzel eszközölt finn fordítása. Viszont Genetz finn eredeti költői munkássága sem ismeretlenhazánkban s csak újabban is bemutatta Vikár Béla úr szerzőnek „Ébredj Suomi” c. kiváló lyricus költeményét, mely egyúttal Finnország nemzeti dala. (Vasárnapi ujság füz. 1890. 483-484. l.)

6.    „Rakkanilen narrit. Kirjoittanut Maurus Jókai. Suomennos.” Helsingfors. 1881. 195 lap. Nagy 8:o. Kiadó. A finn irodalmi társaság könyvnyomdája.

„Szerelem bolondja”. E regényt német fordításból fordította finn nyelvre Löfgren Viktor, az Uusi Suometar főszerkesztőjének neje: Löfgren Erzsébet.

7.     „Satakuvia 1848 ja 1849 vuosista. Kirjoittanut Maurits Jókai. Unkarin kielestä suomennettu.” Porvoo. 1884. 31 lap. 8:o. Kiadó: Söderström Verner.

„Csataképek 1848-49-ből.” Magyar eredetiből fordította Krohn Gyula, a helsingforsi egyetem egykori finn nyelv és irodalmi tanára, 80-as években a „Suomen Kuvalehti” (Finn képeslap) szerkesztője, - meghalt 1888-ban. A fordított képek: „Egy bál”. – „A két csonka vitéz” s több adoma a forradalomból és a honvédéletből.

8.    „Kiusaaja. Romaani. Kirjoittanut Mauri Jókai. Unkarin kielestä suom. N. E. W.” Turku. 1885. 131 lap. 8:o. Kiadó: Allardt Adolf.

„A kisértő”. Regény. Magyar eredetiből fordította N. E. W. = Nülo E. Wainio = Wainis Miklós, evang. lelkész, ki Mikszáth Kálmánnak „Jó palóczait” is lefordította finn nyelvre. Wainis M. nyelvünket dr. Jalava Antaltól sajátította el a helsingforsi egyetemen.

9.    „Unkarilainen Nábob. Romaani. Kirjoittanut Mauri Jókai. Unkarin kielestä suomensi Nülo E. Wainio. Tekijän kuvan ja elämäkerran kanssa.” Helsingfors. 1888. Három kötet. XVI + 155 + 147 + 138 lap. 8:o. Kiadó: Söderström Werner.

„Egy magyar Nábob.” Magyar eredetiből fordította Wainis Miklós. A szerző képével és életrajzával. Jalava hozzám intézett levele szerint: „A kép igen sikerült, finom photolithographia; az életrajzot én írtam.”

10.                       „Zoltán Kárpáthy. Romaani. Kirjoittanut Mauri Jókai. Unkarin kielestä suomensi Nülo E. Wainio.” Helsingfors. 1890. 452 lap. 8:o. Kiadó: Söderström Werner.

„Kárpáthy Zoltán.” Magyar eredetiből fordította Wainis Miklós.

*

Könyvül való lenyomat nélkül a finn hírlapokban  és folyóiratokban megjelentek eddigelé:

I.                  Az 1866 óta fennálló „Kirjallinen Kuukauslehti” (Irodalmi havi lap) közleményei sorában:

„Taivaan linko-kivet”. (A mennyei parittya-kövek) 1872. évi X-ik számban.

„Uudeniroiden öitä.” (Sylvester-éjszakák) az 1874. évi X-ik számban.

„Tuhat toinen yö.” (Die tausendundzweite Nacht.) A Pester Ll. 1877. évi april hó 1-ei számából – 2. Beilage zur Nr. 91 – fordította dr. Almberg Jalava Antal a Kirjallinen Kuukauslehti 1877. évi VI., VII. és VIII-ik számaiban. A P. Ll-ban: „Die tausendundzweite Nacht. Original-Erzählung von Maurus Jókai. Vom Verfasser selbst für den P. Ll. deutsch bearbeitet.”

II.               Az „Uusi Suometar” közleményei sorában megjelentek:

„Faustina” az 1889-ik évi XXXXIX-iki számban.

„Kenen kuollut?” (Kinek a halottja?) az 1890. évi XV-ik számban.

„Lupaus = velka.” (Ígéret = adósság) az 1890. évi XC-ik számban.

„Teloittaja.” (Egy hóhér) az 1890. évi CXIII-ik számban.

Valamennyit dr. Jalava Antal fordította.

Végül dr. Jalava leveléből: „Még van Jókai egy elbeszélése az én 1881-ben megjelent „Unkarin Albumi” – Magyar Albumomban, t. i. „Gyógyszer világfájdalom ellen”. De nem tudom, helyes- e a magyar cím, mert az elbeszélést a svéd nyelvből fordítottam finnre. Igen szép novella, melyben szó van vak gyermekekről, akik Kölcsey hymnusát: „Isten áldd meg a magyart” éneklik.

CHALUPKA REZSŐ

Forrás: Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 2. évf. 2. füzet

Kép:  Jókai a dolgozószobájában. Fénykép az 1890-es évek végéről -http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r#/media/File:M%C3%B3r_Erd%C3%A9lyi_-_J%C3%B3kai_in_his_study_-_Google_Art_Project.jpg