![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpXojVdwCGdjYWyH4qfSdypFA_Gd9cniNAglnSaa_MNCU_ZDoawOdErfbmBPOWMEZ5PsqOg0UU7eWQALMmIYvlPqUNdnnWJmGD3BRlTG3M8hVwFg5Icc28gN9lQYZcG1GUc2aEjKt4Dtne/s200/eserny%25C5%2591s+n%25C5%2591+%25C3%25A9jszaka.jpg)
Most kiállok az esőbe,
elszántan és
födetlen fővel.
És a csattanó villám
átszalad a szívemen,
és a zuhogó zápor
széjjeláztatja szénfekete
testemet,
és beszívnak magukba
a föld pórusai
ezerkilencszázhuszonnyolc
június tizenhetedikén.
De holnap
rózsaként nyílok ki
ablakod alatt
és minden eljövendő
igaz ember
szíve alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése