Irodalom és művészetek birodalma

Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada

2018. aug. 19.

Nagy Sándor (1820-1902): Magyar átok

›
A’ gyász mohácsi vérnapok’, Egyik bús alkonyán, Midőn sötét sírszemedő, Lengett e’ romhazán. Győzelmök’ kérkedésivel, Zsákmá...

Nagy Sándor (1820-1902): Esik eső…

›
Esik, eső esik, Szemem is könyezik; Az eső földre hull, - De a’ köny arczimrul Zöld sírdombra esik. A’ telet, a’ telet Köv...

Nagy Sándor (1820-1902): H….r Leopoldinához

›
Igen!... te árván, árván hagyatál, Mint gerlicze, melly párját veszti el: Oh, birsz-e majd –melly árként rád rohan, A’ nélkülözés’...
2018. aug. 18.

Emíl: Mivész estdala

›
Azt esthomály A földre száll. Mivész repül Szép Hívéhez, Keblén kevül, S kéjt éledez. Lenegd körül Boldog mivészt Örszel...

Szent-Miklóssy: Kisfaludy Károlyhoz

›
Gyönyörben olvad édes énekedre A sziklaszív is, s jégapathia, Fagykérgöknek le kell pattannia Fennlángzatú bájömledezésedre. A...

Kovacsóczy: Az ifjú

›
A gyermekév örömrózsáji húllnak: Síréjbe száll a lélek képzete. A játékpálya s vigkör elborúlnak: Eltün a Phantom, melly kecsegtet...

Szent Miklossy: Ámor megszabadítása

›
Egykor lépre került a szép Khloe ajkain Ámor, S szabaditsam-meg kér vala, s eggyre eseng. „Mond de mikent?” – „Olvaszd-fel lépem csó...

Júliusz: Lantos

›
Halk az est, arany sugára A hegyek megé borong; A vándor lantos magára Egy sötét erdön bolyong. Szirtre áll, néz merre honja? ...

A Remény (Szemerétől)

›
Valahányszor te reám, reám, ki itt elsetétedve, elbúsúlva sóhajtozom, olly szelíden mosolyogsz, mint az estvelgő ég szelíd színe, és min...

Dukai Takács Judit: Az én Magányom

›
Itten töltöm vigan napjaimat E szalma fedeles együgyű kis házban, Itt öntözöm zsenge virágimat E kis kertetskének sürü homályá...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.