Irodalom és művészetek birodalma

Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada

2018. máj. 24.

Nelly Sachs (1891-1970): Oly elhagyatott az ember

›
Oly elhagyatott az ember kelet felé tekint ahol mélabú dereng a pirkadat arcán Kelet kakaskukorékolástól vöröslik Ó hall...

Erdélyi József: Hegy (1963.)

›
Felmentem én a Pilisre, mint aki felmenekül egy magas hegy tetejére, s úgy álltam ott, egyedül, ott, hol szarvas, ő z, vaddi...

Kiss Jenő (1912-1996): Falumban

›
Csak a halottak hívnak még haza. Különben mit keresnék már e tájon? Minden azért van, hogy gyötörve fájjon. Minden azért, hogy...

Somlyó Zoltán: A bánat: férfi...

›
Ilyenkor, ő szi f é nyben felém fordul a bánat. S én tisztán látom arcát, mélyen szemembe néz. Összeszorított ajkát herv...

Christine de Pisan (1364-1430): Magam vagyok

›
Magam vagyok és csak magányra vágyom, magamra hagyott társam és szerelmem, magam vagyok, nincs h ű uram-bar á tom, magam vagy...

Reviczky Gyula: Magány (1885.)

›
Nevedet még alig gagyogtam, Mégis már jól ismertelek. Nap fényiben, sötét sarokban Borongó árnyad reszketett. Te vettél át, ...

Újfalvy Krisztina: A magánossághoz

›
Most oh csendes magánosság! Öleld meg lelkemet; Életbarát jó reménység! Most ne hadd szívemet. Mid ő n sorsom hideg szele ...

Kosztolányi Dezső: Mint hogyha kisfiam...

›
Mint hogyha kisfiam a földre dobná, vagy csöndesen forró kezébe fogná és lágyan símogatná... úgy fáj e szív.

Csokonai Vitéz Mihály: A magánossághoz

›
Áldott Magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet; Ha mások elhagyának is, ne hagyj el, Ringasd öledbe lelkemet! Ö...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.