2018. ápr. 25.

Csukássi József (1841-1891): Bucsu

›
(Julius 11-kén.) Beborult hát ujra, ujra, S nincsen, a mely széjjelfujja, Egy parányi röpke szellő; Oh ez ugy fáj, oly ijesz...

Komócsy József (1836-1894): Isten veled!

›
Isten veled: mint a hajós, Ki a vészes tengerre száll, Visszaintek hozzád a nap Elenyésző sugárinál. Isten veled: oh mint fá...

Lisznyai Kálmán (1823-1863): A magyar akadémia palotája

›
Egy nemzet akaratán, Mely fellelkesedett: Megtestesül az eszme, S az eszme teste – t e t t. - Igy lesz magyar   O l y m p ...

Sponer Andor (1843-1917): Dalok

›
(Heine után) I. Álmam királyleányt mutat, Orcája könyes, halvány; Ültem viruló hárs alatt, A kedves átkarolván. „Nem vág...

Nyilas Samu (1800-1974): A kucorgó csárda

›
Az országut mellé Oda van épitve Cigány ember míve… Meg is látszik rajta; Leszállt a fal, a tető is Be van már horpadva. Ö...
1 megjegyzés:

Sántha Károly (1840-1928): Dalok

›
I. Sárga lombot űz a szellő, Őszi napnak estvején. Fent az égen száll a felhő, Sárga lombog űz a szellő, És zokogva sirok ...

Marikovszky Gábor (1835-1872): Szász Károlyhoz

›
( Midőn a szent-miklósi papságot a szabadszállásival cserélte fel ) Midőn a hajnal, e tündér leány Lenyugszik, s csend áll őrül aj...

Tóth Pápay Soma: Heineből

›
I. Kimentem andalogni, S eljött a bú velem; Kék virágok virultak Halvány hold fényiben. Aztán hozzájok ültem, S elmondot...