Irodalom és művészetek birodalma

Gond, bánat, szomorúság látogatta gyakran, de mosolygott a szeme s dalolt az ő ajka. Dolgos keze meg nem állt se éjjel, se nappal, ...

Egy ölelés, egy pillantás, hogy valaki karjában tartana, úgy talán minden más, nem érezném magam hasztalan. Egy ölelés, e...

Ki az, aki éjjel-nappal Mindig csak rám gondol? Ki az, aki énmiattam Egész évben spórol? Anya, az én Édesanyám! Szívek ...

Csillagok fénylenek, fejem fölött fellegek, madárraj surran csendesen, életem értelmét keresem…

Itt vagy végre, hozzánk megérkeztél,, jó, hogy hozzánk ismét beköszöntél! Testünk-lelkünk télen sokat fázott, minden ember már fé...

Te fűz, te szomorú, te zöld csoda, madárkák seregét csalod oda omló ágaidhoz, lombod közé, embertömeg gyűlik törzsed köré. Nézik,...

Az ég csoda-kékje lassan szürkébe fordul, a távolban csengő-bongó estharang kondul, lassul az élet, halkul már az utca zaja, a fák ...

- folytatásos igazmese - Hozzátok szólok én most, lelki szegények! ti, kik naponta embereket készítetek ki a munkahelyen főnökbőrben, n...