Irodalom és művészetek birodalma

Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada

2013. ápr. 12.

Heinrich Heine (1797-1856): ATTA TROLL

›
„Sohasem vetettem nagy súlyt a költői dicsőségre, s akár dicsérik, akár gáncsolják dalaimat, nem sokat törődöm vele. De tegyetek...

Csokonai Vitéz Mihály (1883-1805): DOROTTYA

›
A magyar rokokó legjelesebb költője, a plebejus népiesség első kiválósága, a racionalizmus legnagyobb magyarhoni poétája: klisék, ...

Arany János (1817-1882): BUDA HALÁLA

›
Arany János 1860 őszén költözött Nagykőrösről Pestre, s az itteni pezsgőbb élet munkakedvét is növelte. 1862-63-ban keletke...

Arany László (1844-1898): A DÉLIBÁBOK HŐSE

›
1872-ben egy mű a szerző nevének feltüntetése nélkül érkezett a Kisfaludy Társaság pályázatára. Műfaja – akárcsak Byron Childe Har...

Arany János (1817-1882): TOLDI-TRILÓGIA

›
Arany János életrajzának főbb adatait minden iskolát járt magyar ember ismeri. Elegendő tehát csupán azokra utalni, amelyek legfon...
2013. ápr. 11.

Vörösmarty Mihály (1800-1855): ZALÁN FUTÁSA

›
Szegény nemesi családban született a Fejér megyei Nyéken (ma Kápolnásnyék). Apja Nádasdy Mihály gazdatisztje, s arra törekszik, h...

Petőfi Sándor (1823-1849): AZ APOSTOL

›
A Petőfi Irodalmi Múzeum őriz egy dagerrotipet névadójáról. Úgy tudjuk, ez az egyetlen hiteles arcmás a számos ránk maradt s neme...

Lengyel Menyhért (1880-1974): TAIFUN

›
„Akárki mit mond is, ez a kor, Bródy és Lengyel kora volt a magyar drámairodalom soha vissza nem térő hőskora” – állapította me...

Heltai Jenő (1871-1957): A NÉMA LEVENTE

›
Sohasem volt főszereplő. Színpadi szerzőként Molnár Ferenc, a kabaré világában Gábor Andor árnyékában érte el sikereit. Költőként ...

Bródy Sándor (1863-1924): A TANÍTÓNŐ

›
A kiegyezés évtizedében született, és a századfordulón főként a novellisztikában kiemelkedő nemzedék egyik vezéregyénisége, Ambrus ...

Jean-Paul Sartre (1905-1980): A TISZTESSÉGTUDÓ UTCALÁNY

›
Jó lenne tudni, vajon hányan utasították vissza a Nobel-díjat? Annyi bizonyos, hogy az egzisztencialista filozófia megteremtője ...

Sławomir Mrożek (1930-): EMIGRÁNSOK

›
A lengyel író hatvanadik születésnapján, 1990 nyarán olyan kéthetes színházi fesztivált csaptak a tiszteletére Krakkóban, amilye...
2013. ápr. 10.

John Osborne (1929-1994): DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG

›
A kortárs európai dráma egyik irányzatteremtő, nagy hatású alakja Londonban született, kispolgári családi környezetből indult. Isko...

Karinthy Ferenc (1921-1992): BÖSENDORFER

›
Karinthy Frigyes fiának az élete kezdettől nyitott könyv volt az olvasóközönség előtt. Cinit – ahogy az egész magyar irodalom ...

Rudnay: A menekülő asszony

›
A menekülő asszony 1917 Olaj, vászon, 107 x 82 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Rudnay művészetének drámai hangja az első világhá...

Zilahy Lajos (1891-1974): A LÉLEK KIALSZIK

›
Nagyszalontán született, apja közjegyző, anyai nagyapja dunántúli földbirtokos volt. Tanulmányait a nagyszalontai, az erzsébetv...
2013. ápr. 2.

John Steinbeck (1902-1968): Érik a gyümölcs

›
Hemingway és Faulkner kortársa, a modern amerikai realista regény egyik legjelentősebb képviselője Kaliforniában született, Salin...
2013. febr. 8.

Dékániné Máthé Mariska: Gyermekemről

›
  Lágy puha pihés s milyen szépen szőke Hajad hullámos selyme kicsikém! Mosolyogva, égi meleg fénnyel csillan Szemed barna bogar...

Csicsada: Merengés

›
Egy forró nyári este a Duna-parton telihold fénye aranylón táncolt a Dunán hullámain az ifjúkor tomboló vágya siklott a végtelenbe emlékek ...

Csicsada: Érzések

›
- S. Gy.-nak - szürke hétköznapba jött egy szó: helló harmincöt év távolából egyszer csak beszól még nem tudni biztosan, ő az, kit kerestél ...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.