Irodalom és művészetek birodalma

Leszalad hátamon ujjad Ahogy ablakon az esőcsepp Ránk talál a szeretet a sarokban Többet nem veszekszünk Gondolom Lehajol melledhez a nyugal...

Első menyasszonyom egy nyírfaseprű volt. A tündérerdők bánatra hajló, pokolra hulló ágaiból, az őrült, elátkozott menyasszonyok ködnevelő sz...

I. A fény, a fény szuronyok hegyén villan. Nem ilyen fényre vágytam én, amilyen itt van. A szél, a szél katonaszaggal libben. Ne fújd, ne fú...

Rózsaszínű májusi délután Pejacsevich Albert gróf félrecsapja fején kemény, fekete kalapját (nem cilinderét, amely az új lóversenytér megnyi...

A szép asszonyok, akik Király-díjak napján gyönyörű toalettjeikben egykor itt megáztak, a gavallérok, akik kétfogatú bérkocsin méltóságt...

Semmi panaszom az ellen, hogy június havának 14-ik éjszakáján utoljára hangzik el a kártyaasztalok mellett a krupié rekedt kiáltása: Nincs t...

Szemere Miklósnak volt egy versenylova, Eltolinak nevezték, és a paripák váltakozó szerencséjével futkározott a gyepen, hogy mindennapi zabj...

Hát ez is lehet - már a lóverseny is százesztendős lett magyar életünkben? - kérdezzük elámulva. - Hiszen mintha csak tegnap kezdődött volna...

Minek ma vers? Oh, minek és kinek? S ha van is: kinek, ki zendíti meg? Kit tud ma tenni hanggal oly csodát, Hogy minden egyéb hangot hasson ...

A magyar közélet rothadtságáról, a társadalmi viszonyok elfajulásáról a független közvélemény esztendők óta beszél. A parlamentben, meg...

Kötetet lehetne írni. Támadásokkal, védekezésekkel, igazolásokkal, példákkal. Erre ma nin...

Nem akart meggyulladni a tűz, fújt alá felduzzasztott arccal a törékeny asszony. Hideg volt a kémény -, s talán a kéményseprő sem ...