Róka lába futkosott
hajnaltájt a hóban,
régi nótád dúdolod
rajta elfutóban.
Sürgeted a röpke szánt,
két paripád bókol,
kibukkan a szöszke nád
lenn a lenge hóból.
Zúzmarából szőtt a fűz
halvány téli fátylat,
elszökött a régi tűz,
míg a telet vártad.
Fuss utána, mint az őz,
mint a fürge szarvas,
mert a róka megelőz
s rád támad a farkas.
Sárga nádszál integet,
megzizzen a jégen,
árva nótád pengeted,
mint valaha régen.
Forrás: Vigilia VIII.
évf. 1942. január
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése