2018. aug. 2.

Ismeretlen szerző: A bús huszár


Bezerédy Gyula szobrászművész alkotása 1884 körül

Leverten áll a bús huszár
Az országromf elett;
Szemében a tört napsugár,
Csal égő könnyeket;
Ez átka s csalfa üdve még,
Mit számára hagyott az ég! –

Multjára búsan fölsohajt,
Jövőre elborúl;
Sorsán a néma fájdalom
Panaszt csal ajkirúl: -
Panaszát mely szivből ered,
Nincs már kebel mely értse meg!

Véres szabadságharcz után,
Hazája elveszett;
Melyért vért s éltet áldozott,
S oly sokat szenvedett:
Hajh szép hazád meghalva már,
Halj meg te is szegény huszár! –

Igába nyomta nemzetét,
Véres visszavonás;
Meggyilkolá becsületét
Az orcsmány árulás: -
Rád szolgaság bús napja vár,
Hajh! miért élsz? szegény huszár! –

Melylyel hűn védte szent honát,
Ah! hol van fegyvere?
Melytől hon- s nemzet-gyilkoló
Ellene remege:
Koszorút nem nyersz rajta már,
Elvesztéd azt szegény huszár. –

Lovát a mely szélként vitte
Véres csatáiban;
Mely büszkén járt, min ült ura,
Hol a szép paripa?
Elkinozva, igába jár;
Kocsisa vagy szegény huszár! –

Elvérzettek bajtársai
Dicsőn a harczmezőn,
Felettek mint élő szobor
Ő ott áll könyezőn:
Kiket felejtés sírja zár,
Te gyászolod szegény huszár! –

Kínzó rabságból visszajött
Mint az ágról szakadt,
De résztvevő kebelre, hajh -!
Mely kevésre akadt;
Ki hő kebelt feléje tár,
Nem lel rokont a bús huszár! –

Temetve van hire, neve,
Lehunyt fénycsillaga;
Mint űzött vad hegy-völgy ölén,
Bolyong a harcz fia: -
Ki fénylett mint csillagsugár,
Futó-csilalg lett a huszár. –

Behegedtek mély sebei,
De szive még sebes,
Gyógyirt reája enyhitőt,
Ah! hasztalan keres: -
Mit sorsa nyújt, méreg-pohár;
Ez jutalmad szegény huszár! –

Ah! hol talál véd-menhelyet,
És biztos nyugtanyát?
Hol hű kebelt? mely oszsza meg
Vele szent bánatát:
Kinek szemén egy könyü-ár,
Gyógyírod lesz szegény huszár! –

Elhalt keblében már a hit,
El eszme s gondolat;
Nem ohajt többé, s nem eszmél,
Nincs rá föltámadat: -
Sírodra sem hull könyüár,
Feledve vagy szegény huszár! -

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.