Hűs berek homályán
Éji csönd lebeg,
S a vidék leánya
Sirba szendereg.
Béla rája dűlve, -
Szíve érze zajt;
Poklokon merengve
Lelke így sohajt:
„Békepartra haszt’lan
Vágyik e kebel,
Vilma jámbor álmát
Hajh! ki költi-fel?
Lányka nemde boldog
Vólt e szerelem?
Kelj-fel! add-meg ujra
Rózsa-reggelem:
Szó sehol! – malasztos
A halál hona!
Végy öledbe hantok
Síri hajdona!!”
S tőrt ragad szivére
S árad a hű vér.
Ím a szenvedőnek
Sir a pálya-bér.
Forrás: Jaczint Zsebkönyv 1. év.
Szerkeszté és kiada Kovács Sámuel Eperjesen. Kassán Werfer Károly Nyomtató
Intézetében 1836.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése