2018. máj. 24.

Tass József (1894-1958): Október




Csíp már a hideg, csíp bizony. Reszket az ágon a kócos
Verébhad. Reszket az őszi sugár s futtában szikrát ver a ritka
Levegőben. Kék az ég, hidegen keményen kék. Gyönyörűség
S fájdalom belenézni. Olyan, akár egy feneketlen
Mély tó, melyben egy koporsó úszik, - az elmúlt
Nyár szép emléke... Oh mért kísértesz az őszben
Szép halott? - Mért mosolyogsz rám, levitézlett
Boldogság, szépség, szerelem? - Nyár vagy ősz, - oly mindegy!... A télnek
Bandukolok lassan elé. Vacsorám magam kell megfőzzem a konyhán.
S vendégem - legföllebb ha egy jön, - a Szomorúság...