Hogyha nem jössz, meg kell halnom,
én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Bízom sebes lépteidben,
hogy életem ne veszítsem,
hiszen a hit veszve nincsen.
Én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Késedelmed, jól tudod te,
csüggedést olt a szívembe,
jöjj és reménységem töltsd be.
Én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Végy ki rabságomból végre,
hogy ne jussak gyötrődésre,
késedelmed elítélne.
Én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Mikor láttál első ízben,
nem győztem s győztél felettem,
rabul ejtettél, eressz el.
Én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Szabadító kulcsod légyen
mindörökre ékességem,
hogy ne felejtsek, ha nézem.
Én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Míg csak tündököl világod,
megteszem a kívánságod,
ha könyörülsz rajtam, áldott.
Én rabtartóm,
hogyha nem jössz, meg kell halnom.
Ford.: Weöres Sándor
Forrás: Más fény nem
kell nekem. Spanyol szerelmes versek. Magyar Helikon 1978.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése