2018. máj. 31.

Gáspár Imre (1854-1910): Petőfi sirja (1874.)



- Halála huszonötödik évfordulóján.

Hová is temették,
Mivel is födték?
Inda borostyán
Nyilik-e rajta,
Sirjára gallyat
Vajh ki szakajta?

Nincs neki sírja
Rög között álma,-
Sírba Petőfi
Minek is szállna?

Mikor a légen,
Háborgó égen,
A vihar ajkán
Iszonyú kar-dal,
Nagy habokat szel
Villogó karddal.

Felleg vagy a mély
Folyamok alja
Rejti, s hazája
Őrszavát hallja!

Nehéz időkben,
Bajban, veszélyben
Csillagok jöttek,
Titkos jel támadt,
Az öregek mind
Vész jósolának…

Széttörött lanthoz
Nem kap-e néha?
Óh hogy a holtak
Ajaka téma!

Hős ifjak, vének,
Dobogó mének –
Csattogó fegyver,
Ágyúk zengése…
Óh, gyönyörű szép
Volt temetése!

Sírva keresték
Cserfa tövében,
Gyászfüzek alján,
Csermely ölében.

Sírva kereste
Csillagos este,
Pirkadó reggel,
Aranyos délben,
Zúgó viharban,
Titkos éjfélben –

Kereste hitves,
Hű barát hivta, -
Ne keressétek
Ő nincsen sírba’!

Gyászlobogóval
Jajgató szóval
Őt ne keressük, -
Várjátok egykor
Ha diadalt hoz
Számunkra egykor –

S nagy napot hirdet
Egy hajnal pirja,…
Dallal nyilik föl
Petőfi sírja!

Forrás: Petőfi a magyar költők lantján – Versek Petőfiről -  Petőfi-Könyvtár XX. füzet – Összegyüjtötték: Endrődi Sándor és Baros Gyula. Budapest, 1910. Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat kiadása