2018. máj. 3.

AKÁRKI (Középkori moralitás)




A gazdag ember halálának története, amely a halál mindenkire kiterjedő hatalmának ábrázolásával akarja magába szállásra késztetni a nézőt, igen népszerű volt a középkorban. Több színpadi feldolgozását ismerjük. Legnevezetesebbek ezek közül az  E v e r y m a n  c. XVI. századbeli angol moralitás és Hans Sache 1594-ből származó öt felvonásos játéka, a  H e k a s t u s. Hugo von Hofmannsthal  J e d e r m a n n-jában az angol moralitást dolgozta  föl (1911).A darabot 1912-ben mutatták be Berlinben, és Max Reinhardt vendégtársulata ugyanez évben a budapesti Vígszínházban is eljátszotta. Reinhardt 1920-ban a salzburgi ünnepi játékok keretében szabadtéri színpadra rendezte, azóta Ausztriában és Dél-Németországban állandóan játsszák nagy színházak és falusi műkedvelő körök. A hitlerizmus éveiben tilos volt előadni. Magyarul a Miskolci Színház társulata szólaltatta meg, 1926-ban a Fővárosi Operettszínház is eljátszotta Kállay Miklós fordításában,  A k á r k i  címen. Hofmannsthal feldolgozásában az allegorikus alakokon kívül 8 férfi és 4 nő szerepel.

*

A dúsgazdag Akárki végórája elérkezett. Az Úr már kiadta a parancsot a Halálnak, hogy menjen érte. Akárki mit sem sejtve éli megszokott életét. Nagy pénzösszegeket zsebel be, Pazar vacsorát rendel, vidám lakomára készül. Közben találkozik jó barátjával, akinek intő szavai kissé észhez térítik, s ezért megajándékozza szegény szomszédját, azután meg egy adósának családjáról, akit börtönbe juttatott, bőkezűen gondoskodik. Megkezdődik a lakoma. Akárki eleinte igen jól mulat szeretője mellett. Egyszer csak kellemetlen érzése támad. Hirtelen harangzúgás hallatszik, s egy félelmetes hang fennhangon kiáltja Akárki nevét, végül megjelenik a Halál. Vad rémület lesz úrrá a mulatozó társaságon. Akárki magára marad. Szeretője és barátai, akik néhány perccel ezelőtt azt sem tudták, hogyan hízelegjenek neki, fejvesztve menekülnek.

Akárki egyedül marad a Halállal, amely őérte jött. Kétségbeesésében könyörgőre fogja a dolgot, haladékért esdekel. Ezt megkapja ugyan, de semmire sem megy vele. Nem segítenek rajta sem a rokonai, sem a vagyona, mindenki cserbenhagyja. Senki sem akarja elkísérni a másvilágra.

Ekkor azonban alig hallható hangon megszólalnak hajdani Jócselekedetei, megjelenik a Hit és megvigasztalja. Akárki megnyugszik, és lélekben megerősödve száll a sírba. Az allegorikus alakok hűségesen kitartanak mellette.

K. Á. (Kreuss Ágnes)

Forrás: Színházi kalauz. Szerkesztette Vajda György Mihály. Második, bővített kiadás. Budapest, 1962.