2018. ápr. 30.

Eörsi István (1931-2005): Téli tájon




Mozdulatlanul hátradőlök,
hozzám simul a téli nap,
havas ruhámat szikráztatja,
és végignyalja arcomat.

Mi ez a zavar a szívemben,
minden kis neszre fölremeg –
ez hát a magány, a kietlen,
csak hó mindenütt és hegyek?

Egy kedves arc tűnik elémbe,
aztán egy lágy leányalak,
a nap – úgy tetszik- szomjas vággyal
körülcsókolja a havat.

Forrás: Szívünk szerinti törvény – Fiatal költők versei. Budapest, 1952.