2017. ápr. 21.

Vekerdy Géza: Harcos élet



A nyugalom nekem a halálom!
Én nagy, vad harcokra vágyom.
Én gyűlölöm, megvetem a békét,
Gyávák és buták menedékét.
Tűz kell nekem, ahol lobogva égnek
Izzó vágyak, vad szenvedélyek.
Nekem vihar kell, őrült, fékevesztett,
Hol a gyáva halálra reszket.
Az én vágyaim: az akadályok!
A viharban bátran megállok
S ha köröttem minden rémesen sikolt,
Túlkacagom az őrült, vad sikolyt.

A nyugalom nekem a halálom!
Én nagy, vad harcokra vágyom.
Nekem addig, csak addig kell az élet,
Amíg vannak harcok, veszélyek.
Halálom is úgy legyen bősz viharban,
Vész közepén, tajtékos harcban.
Akkor – aztán jöhet a nyugalom
S ha a föld kidob – kikacagom,
Nem kell ott se, ott se a nyugalom.


Forrás: A Jövendő 1. évf. 9. sz. Hódmezővásárhely, 1910. jún. 15.