2017. ápr. 9.

Szelestey László: A Seine partján...



A Seine partján nagy néptömeg tolong,
És háromszáz koporsót visznek ott.
Benn a szabadság elvérzettjei
Halványan, háromszáz szentelt halott.

Mindenik mellett kardja nyugoszik
S egy széttépett láncz töredékei.
Ki nem irigyli a hős végzetét?
Szép sors a szabadságért vérzeni.

Most egy sir őrzi a szent hamvakat s ott
Szabadhon hálája a siri kő.
S a gyönge gyermek apja sirhalmához
Nem könynyezni, de lelkesedni jő.

Nekünk ne légyen háromszáz halottunk,
Jobb, hogyha élve környékeznek minket.
Szép: lelkesedni a szent sírok ormán,
Szebb: élve látni nagy – s jeleseinket.

Szép: ha a hősnek zárt koporsójában
A győzelmet vivott kard megpihen;
Szebb: hogyha a míg van csak egy rabember,
Nem lankad el a hős kezeiben.

Szép: ha a hon a kivivott szabadság
Szent hőseinek oszlopot emel;
Szebb: ha a hős, tettgazdag életének
Emlékszobrát önmaga rakja fel.

Vagy, hogyha mégis temetőt kerestek;
Itt egész hon, egy nagy vérmező.
Nem háromszáz, de millió halottat
Rejt ez a régi szent temetkező!


Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése