Fagyott tócsák között bukdácsol január
rossz autóbusza. Harmincegy ablakán túl
az év hadifoglyai, a csüggeteg fák
borotválatlanul, soványan ácsorognak.
Köztük énekem is madártalan, ziháló
lélegzetem páráiból a rosszkedv varja
száll föl.
Kétszerkettő négy király fázó hadában
gondok deres vasát cipeli hátam.
Tavasz, találj rám,
legyen földszag a szélben,
vakondtúrás a fűben!
Rügyezzenek ki ujjaimból
az elfagyott cirógatások!
Forrás: A kert öröme – 101 vers kertbarátoknak 109-110. old.
– Népművelési Propaganda Iroda 1982.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése