2017. ápr. 21.

Kun József: Beatus ille



Boldog az az ember, aki nem ír verset
Aki nem bajlódik rímmel és ütemmel,
Aki jambusokban sohasem kesergett –
Boldog az az ember.

Aki kedvesét nem verseli meg egyre,
Kontya tetejétől cipője sarkáig,
Aki ismerőse holtán keseregve
Nem elégiázik.

Aki a hazáról, hangzatos szavakkal,
Nem ír kongó ódát, de híven szolgálja
És a tavasz jöttén nem kap fel nagy garral
Rossz pegázusára.

Akit nem emészt el túlzott,balga remény,
Mint könnyű vitorlát a haragvó tenger,
Kinek élte maga a legszebb költemény –
Boldog az az ember!

Forrás: A Jövendő – 1. évf. 7. sz. Hódmezővásárhely, 1910. máj. 15.