2017. ápr. 21.

Kató József: A város



Villogó szemmel vár a város,
Megcsap a forró élethullám,
Meddő küzdelmek vérvirága
S párázatos, bús könnye hull rám.

Ez a halálos nagy vérlüktetés
Itt örvénylik előttem újra,
Szemembe kacag lágy selymek alól
Az élet mártír-koszorúja.

Velem is majd elindul a hajó
Az élet széles, mély vízére,
És nem lehet majd visszajönni,
Csak rongyosan, csak összetépve...

Áldott falu bőtermő síkja,
Amit gondosan a lelkembe szőtt:
Kiszaggatja mohón a város,
Új áldozatként oltára előtt...

S keresem majd a csöndes utcát,
Ahol lehajtott fejjel járnak,
S kipanaszolom magam szépen
Egy-egy ismerős akácfának...

Forrás: Békésmegyei Közlöny XXVII. évf. 7. szám 1910.