2017. febr. 11.

Szépvölgyi Kálmán: A zöld Szín (Az én Reményem)



Igaz – sokat gyötrődöm! –
De még is édes a kín,
Melly engem olly kajánul
E vad bilincsbe fűzött,
Mert bár ha barna fürtje,
Melly fzép nyakát borítja,
S a rám fzelíd mosollyal
Ejtett fzemek tükörje,
S piros ajakakból ömlött
Elbájoló befzédje
Sok bajokat fzereznek
E fzenvedő kebelnek; -
De minthogy álmaimban
Majd zöld fenyéren ülni,
Majd zöld ligetben állni
Látom kívánt Leánykám; -
Kecsegtet a Reménység:
Hogy egykor én fzedem majd
Selyem haját galandba,
S reám mosolyg fzemével,
Ha játfzi lantom édes
Dallját követni fogja.

Forrás: Uránia Nemzeti Almanach 1. évf. – Esztergom, 1828.