2017. febr. 10.

Arany János: Lóra…



Lóra magyar, lóra, most ütött az óra,
Nem is óra ütött, vészharangot vernek:
Tűz van! ég a házad, a világ fellázadt:
Most kell talpon állni a magyar embernek.

Északról, keletről, délről, naplementrül
Az egész szomszédság mind ellened zendül,
Akivel megosztád falatodnak felét,
Legelébb is az köt készakarva beléd.

Ezt a szép síkságot, ezt a dús alföldet,
Ménedet, gulyádat irigyelik tőled;
Elhagyják a köves, terméketlen rossz tájt
S atiéden vágynak tenni ingyen-osztályt.

Mutasd meg azért is, hogy e puszta róna
Halált hozó lakhely másunnan valóra;
Vize, levegője van neki vesztére:
Szívfájást kap tőle, s mind elfoly a vére.

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.