2016. dec. 29.

Mentovich Ferenc: Garay Jánoshoz





Rettenetes éj volt. Mátyás palotáján
Mint kígyó kanyargott a láng lobogása;
Két tükör mutatta volt azt föl az égnek,
Hogy isten is annál hamarább meglássa.

A Dunának sima lapja volt az egyik,
Melly hűn felmutatta, az egekre mint tör
Rémes világával a fényes lángoszlop...
Mellyen érző kebled volt a másik tükör. –

Hogy ha följegyezték ezt az égiek fenn,
Ha vagyon a mennynek erről tudomása:
Nem az ős Dunának tükörében, hanem
Érző kebeledben kellett, hogy meglássa.

Mert a mint a hosszu,rémes éjjel elmult,
Semmi sem látszott már a Duna tükrébe,
De a te lelkedben még ekkor is megvolt
Az emésztő lángok irtózatos képe.

Mit mondok... nem képe volt ott a lángoknak!
Hanem azon éjben gyorsan és sietve
Romboló hatalma – vészes erejével
Által terjedett volt lelkedbe, szivedbe.

És azon lélekben, szivben, melly e honban
Legnemesben gondol, legforróbban érez,
Mellynek legszebb álma hon és szabadság volt –
Szörnyü rombolást és pusztítást vitt véghez.

Istenem, istenem! e szegény hazára
Bölcseséged mennyi mennyi fájdalmat mért!
Legvészesb percében kellett remegnie
Legjobb, legnemesebb fia életeért.

Hanem félre gyász... és félre aggodalmak!
Ime én a könyet kitörlöm szememből
Hiszen a te sorsod, s lelked gyógyulása
E szegény honnak is jobb sorsot jövendöl.

Ugy van ugy – nincs máskép... a te lelked azért
Gyógyul, épül, mivel titkon megsejtette,
Hogy a dúlt hazának sorsa jobbra fordul,
Hogy a legnagyobb vész elzúgott felette.

Sejtő szellemeddel titkon megérezted,
Hogy azon fényes nap, mellynek szent fényében
Olly édes az élet – ha le is hanyatlott,
Nem aludt ki, még nem; nem hunyt el végképen.

Fel fog még támadni s fénye tengerével
Elárasztand majdan messze földet és tért...
Ezt jósolja nékünk lelked gyógyulása,
Köszönet, köszönet e jövendölésért.

Köszönet, hogy ujból meggyujtod szivünkben
Jobb reményeinknek hunyó mécsvilágát,
A mellynek fényénél lelkünk a jövendő
Távol homályában bájosb képeket lát.

Gyógyulj meg, gyógyulj meg. S megzendült dalodnak
Első hangja majdan fecskekint hirdesse:
Hogy egy szép kikelet: e szegény hazának
Szebb uj kikelete közeleg, nincs messze.

Forrás: Hölgyfutár Budapest, 1850. 47. sz. febr. 26. kedd