2016. okt. 9.

Berda József: Gyónás



Boldogtalanságom boldog Istene, immár tőled
várok vigaszt: ezután se hagyj el, őrizd meg,
tartósítsd mostani állapotom; e szédítsen el
a szerencse aranyban csengő csillaga, mely
minden embernek csúfolt földi férget felfuvalkodottá
tesz végül. A ti sorotokból való vagyok s
legyek is inkább, mindenkori kóbor kutyák: a ti
világotok vidám közössége kell inkább nékem, míg
élek itt! Szánom-bánom, hogy szüleim bűnéből
komisz emberek közé keveredtem; olyan karámba,
hol napról napra pocsolyává poshad
vágyakozásunk virágoskertje! –
Kóbor kutyák! kóbor kutyák! hallgassatok
most már a szavamra! Fogadjatok,varázsoljatok
vissza a ti családotokba már!

Forrás: Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó 1991.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése