Ezervirágú vad mandulafám
Japáni lelkű, táncos pelyheit
Ringatva rázza, hinti, szórja rám.
A melegszájú, piros alkonyat
Lilásarany fátyolra vetkezik
És beteríti sápadt arcomat…
Felsíró vágyak, álmok, bánatok
Múlnak beléje halkan, könnyesen
S állnak szívemben új ravatalok.
Forrás: A Jövendő – 1. évf. 6. sz. Hódmezővásárhely, 1910.
ápr. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése