2016. jún. 5.

Szenes Erzsi: Groteszk





És nem kellene más
csak a halántékomon
egy ici-pici rés
fekete-piros
csöppnyi
mint egy katicabogár
és elszivárogna tőlem a lét,
a föld, a fák
és közelebb jönne az ég,
e kék lakk
s a fényesség.
Az élet nagy felelősség
jó volna letenni
és jó tudni,
hogy nem kellene más
csak a halántékomon
egy ici-pici rés
fekete-piros
csöppnyi
mint egy katicabogár
s a könnyü légen,
könnyü szívvel
röpülnék Feléd
s ha igazak a mesék
ki tudja
talán még
könyökömre hajló,
bámuló angyal is lehetnék
a mennyben
a lábod zsámolyánál.

(Az eredeti helyesírás megtartásával!)

*

 (* 1902. jún. 5. Rajec, † 1981. Tel-Aviv [Izrael]) Költő, író. Kassán lett újságíró; a Kassai napló, később a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság munkatársa volt. Verseit a Nyugat és a Szép Szó is közölte. 1942-ben Budapestre menekült, Kassai Napló, később a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság munkatársa volt. Verseit a Nyugat és a Szép Szó is közölte. 1942-ben Budapestre menekült, 1944-ben a németek Auschwitzba, majd Németországba hurcolták.  1945-1949-ben Pozsonyban élt, egy szlovák hetilap munkatársa volt. 1949-ben Izraelbe emigrált, ahol újságíróként és eőadóművészként tevékenykedett. Irodalmi munkásságáért Jeruzsálemben Nordau-díjjal tüntették ki. -

Fm. Selyemgombolyag (versek, 1924); Fehér kendő (versek, 1927); Szerelmet és halált énekelek (versek, 1936); Nyártól nyárig (regény, 1943); Van Hazám (emlékezések, karcolatok, 1956); A lélek ellenáll (versek és napló, 1966); Pkaat hamesi (válogatott versek héberül, 1977); Mitan kaved (válogatott elbeszélések héberül, 1977).

Forrás: Nyitott könyv – Prágai magyar költők lírai antológiája – Prága, 1930.