2016. ápr. 19.

Szepetneki János (16. százat): Bátorítás halál ellen (1555)


Ímhol vagyok, édes uram Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem,
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne  hagyj tőled elesnem.

Oda megyek az hová parancsolod,
Avagy tűzre avagy vízre akarod,
Vagy fegyverre, temlecre te akarod,
Legyen uram Isten, valamint te akarod.

Az halálra ímhol viszem fejemet,
Nem számom én kibocsátott lelkemet,
Az Krisztusért kiontanyi véremet,
Ezzel megmutatom az én igaz hitemet.

Nem fog rajtam immár többé az halál,
Jöjjön szembe vélem az örök halál,
Rettentsen meg bátor ha elöl talál,
Hányja mind szememre, ellenem ha mit talál.

Nincsen rajtam az pokolnak sok kínja,
Sem pokolbéli ördögnek nagy hatalma,
Nincsen rajtam a halálnak ő zsoldja,
Az atya Istennek sem az ő nagy haragja.

Én elhagyom már az földi hazámat,
Nem szánom én az édes magzatimat,
Sem nem szánom jámbor házastársamat,
Én atyámfiát, sok jámbor barátimat.

Semmire már nem kell nékem ez világ,
Mert csak bűnvel rakva az egész világ,
Álnoksággal teljes ez széles világ,
Vajh gonosz, átkozott, te hitván csalárd világ!
 
Semmi nékem itt ez földön lakásom,
Ha senkitűl nem volna is bántásom,
Menyországra vagyon nagy kévánságom,
Mert ott vagyon nékem megmaradó városom.

Zendülést tett most e világ ellenem,
Sok hamisságot támasztott ellenem,
Szentírással de nem állhat ellenem,
Sőt ingyen sem hagynak azokkal szembe lennem.

Egy keveset most ha én itt tűrendek,
Az Krisztusért ha valamit szenvedek,
Nagy bővséges jutalmat tűle vészek,
Örök dicsőségben mert véle együtt lészek.

Por, hamu csak itt az én szegény testem,
Egy kevéssé az föld alá röjtezem,
Az Krisztussal vagyon azért én lelkem,
Ezen kézzel-lábbal isméglen felöltözöm.

Erősb leszek mindaz széles világnál,
Gyorsabb leszek vadaknál, madaraknál,
Fényesb leszek az én szép fényes napnál,
Drágalátosb leszek minden szép sár arannál.

Tulajdon az Krisztussal együtt leszek,
Olyan szép dicsőségben, testben leszek,
Azon szentségben, szent életben leszek,
Hozzá hasonlatos mindenkor véle leszek.

Halálból most megyek örök életre,
Kárhozatból az örök idvösségre,
Gyalázatból az örök dicsőségre,
És keserűségből angyali nagy örömre.

Nézz reám, Istenem, szent szemeiddel,
Hogy tűrhessek mindent nagy békességgel,
És lehessek azokhoz szeretetvel,
Az kik háborgatnak, megölnek fegyverekkel.

Én elmegyek atyámhoz, Istenemhöz,
Én lelkemnek megváltó mesteréhöz,
Menyországban való örökségömhöz,
És az vigasztal Szentlélek Úristenhöz.

Kérlek az Istenért urak titeket,
Hagyjátok el sok hitetlenségteket,
Kövessétek meg az ti Istenteket,
Megbocsátja néktek sok fene bűnötöket.

Ígéri magát a kegyelmes Úristen,
Ne feküdjék ember csak bűneiben,
Hanem bízzék nagy kegyelmességében,
És soha sem veti bűneit szemeiben.

Istennek ez oly nemes ajándéka,
Hogy az bűnösöket ő nem utálja,
De nagy szeretetvel hozzá fogadja,
Az ő szent országát Krisztuséra nékik adja.

Krisztus eleibe kell mind mennetek,
Bűnötökben hogyha véget nem vettek,
Egyszersmind pokolba kell bémennetek,
Örökkön-örökké mind oda kell lennetek.

Ott megválik ez földön mint éltetek,
A szép Jézus Krisztusban mint hittetek,
Ő szent igéjének ha engedtetek,
Megfizeti néktek azmint cselekedtetek.

Nem kulloghattok többé őelőtte,
Hazugságtok semmit nem fog előtte,
Sőt csak szólni sem mertek őelőtte,
Mert az angyalok is rettegnek őelőle.

Fordétsd hozzám szent atyám szemeidet,
Bocsásd el mennyből az te szent lelkedet,
És tartsd meg mindvégig az te híveidet,
Hogy ez világ előtt vallhassanak tégedet.

Én kivallom az te igazságodat,
Mindeneknek szent irgalmasságodat,
Adjad nékem az te szent malasztodat,
És bátorítsad meg ilyen szegén szolgádat.

Semmit nem gondolok az én kínommal,
Semminemű testem szakadásával,
Nem gondolok nagy szörnyű halálomval,
Mert majd együtt leszek megváltó Krisztusommal.

Sőt csak álom nékem az testi halál,
Mert énrajtam csak kevés ideig áll,
Soha többé immár bűnben nem talál,
Az ördög is tőlem immár régen messze áll.

Jöjj el immár oh én édes Krisztusom,
Jöjj el megváltó szép Jézus Krisztusom,
Jöjj el megnyugotó édes Krisztusom,
Testemet, lelkemet te kezedbe ajánlom.

Országodba vigy el-bé nagy örömmel,
Mutass bé atyádnak nagy tisztességgel,
Mert te azt nyerted halálod érdemével,
Örökkön-örökké úgy légyen te híredvel.

Ezerötszázötvenöt esztendőben,
Ez éneket szerzék Szamos megyében,
A halálra való készületiben,
Szepetneki János az Krisztushoz mentében.

Forrás: Versekben tündöklő Erdély 1. kötet 92-96. old. – Második, javított és bővített kiadás – Castrum Könyvkiadó Sepsiszentgyörgy 1996.