2016. ápr. 19.

Heltai Gáspár (1510?-1574): Hogy a halál nem fél sem hatalomtól, sem erőtől, sem tudomántól (1553)






Nem gondol a halál senkivel,
Sem kazdaggal, sem kegyetlennel.

Nem a pörlőknek esküvésekkel,
Sem a patvarkodóknak nyelvekkel.

Nem gondol senki bölcseségével,
Sem okossággal vagy sebes ésszel.

Nem az uraknak fenyítésekkel,
Sem a döllyeseknek haragjával.

Nem gondol a gyenge leányokkal,
Sem a szép cifrás asszonnépekkel.

Nem gondol sem naggyal, sem kicsiddel,
Nem marhással avagy szegénnyel.

Elsiet ő a császár házába,
Mint a szegény s hitván pásztoréba.

Hol vadnak most mindnyájan a pápák,
A kardinálok és pátriárkák?

Hol vadnak mindnyájan az érsekek,
A prelátusok és a pispekek?

A prépostok és a kananokok,
A dékánok és vikáriusok?

Hol vadnak a kazdag apáturak,
A priorok és gárdiánok?

Hol a sok mester és a doktorok,
És a számtalanféle barátok?

Hova löttek el a sok császárok
És a számtalan nagy sok királyok?

A külemb-külemb fejedelmek,
És a telhetetlen nemesek?

Hol vadnak az igen kevély grófok,
És a hamis kancelláriusok?

Hova löttek a kegyetlen dúsok,
A híres-neves s a nemes vitézek?

Hol vadnak a bírák és polgárok,
A művesek és szántó emberek?

Hol gyermek, leány és asszonállat,
És hol az egész emberi nemzet?

Hol immár Páris s a szép Helena,
Hol Tarquinius és Lucretia?

Hol vagyon Plátó és Porphyrius,
A bölcs Tullius és Virgilius?

Hol vagyon Tales és Empedocles,
És a nagy mester Aristoteles?

Hol a nagy és erős Alexander
És az igen bátorságos Hector?

Hol a drága császár Julius,
Hol a vitézek: Akhilles s Priamus?

hova lött el az igen erős Sámson,
Az eszes és igen bölcs Salamon?

Mindnyájan oda vadnak s megholtak,
Egy sem meniködett meg közzülek.

Minden embereknek kell követni
Ezeket és ekképpen meghalni.

Minden ember ezen megálljon
És a halálhoz igen készüljen.

Forrás: Versekben tündöklő Erdély 1. kötet 88-90. old. – Második, javított és bővített kiadás – Castrum Könyvkiadó Sepsiszentgyörgy 1996.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése