2016. ápr. 19.

Dávid Ferenc (1520-1979): Adjunk hálát mindnyájan (1560-1570)





Adjunk hálát mindnyájan
Az atya Úristennek,
És mondjunk dicséretet,
Mint teremtő Istenünknek,
Ki egyben gyűjtött most minket,
Hogy innepet szenteljünk,
És szent igéjével éljünk.

Kegyelmes atya Isten!
Te vagy Úr mindeneken,
Ki megjelentéd magad
Szent igédben itt ez földen
És sok csudatételidben,
Az te áldott fiadban,
Mi kegyes idvözítőnkben.

Légy kegyelmes minékünk
Az te áldott fiadért,
Az úr Jézus Krisztusért,
Mi szentséges megváltónkért;
És ne állj bosszút mirajtunk
Az nagy hitetlenségnek
Fertelmes sok bűneiért.

De szentelj meg bennünket,
Bírj és segíts meg minket,
Gerjeszd fel mi lelkünket
És az mi gyarló szívünket,
Hogy téged megesmerhessünk,
segítségül híhassunk,
Néked hálákat adhassunk.

Ennyi sok romlásokban
És sok vérontásokban,
Az kegyetlen ördögnek
Ilyen nagy dihösségében;
Tartsd meg az te táborodot
És te szentegyházadot,
Az te gyarló fiaidot.

Világosíts meg minket
Az szentlélek Istennel,
Hogy mindenkor tündököljék
Bennünk az evangyéliom;
És erősíts meg Úristen
Az te áldott igédvel
Minden tévelgések ellen.

Igazgassad elméjét
És minden tanúságát,
Vezéreljed útját, nyelvét
Az mi lelki pásztorunknak;
És oktassad elméjeket
Az te szent beszédednek
Figyelmes hallgatóinak.

Tarts meg minden időben
Minket az igaz hitben
És igaz értelmében
Az szent evangyéliomnak,
Légyen foganatos köztünk
Az te kegyes beszéded
És minden jóra intésed:

Hogy sok népek tehozzád
Megtérjenek bűnökből,
És téged szolgáljanak
Az ő szívökből, lelkökből:
Hogy mindenek imádjanak,
Csak téged tiszteljenek,
Hogy örökké élhessenek.

Forrás: Versekben tündöklő Erdély 1. kötet 98-100. old. – Második, javított és bővített kiadás – Castrum Könyvkiadó Sepsiszentgyörgy 1996.