- Levél egy külföldi barátjához -
Tán ismered te is az elvadult vidéket,
Hol tűzben ég a rét, vad fényben satnya fák,
Hol tunya és ravasz gonoszság vert tanyát,
Hol sűrű szenvedély emésztő lánggal éget.
Ha néha jött egy-egy merész
Nagy elme, hűvös és kemény, akár a szikla,
Megtörte itt a bú, a lassú csüggedés,
S idő előtt kihunyt a tiszta fényű szikra.
Az élet többnyire teher, nem élet itt,
Hol sanda gyűlölet kígyó-karjával átfon,
Rabszolgák életük bilincsben tengetik!...
E táj az én hazám, barátom!
UTÓIRAT
Kérlek, bocsásd meg énnekem,
Ha célzást leltél e szavakban.
Az igazság, ha meztelen,
Túl keserű. Kimondhatatlan.
(Ford.:Lator László)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése