Az ae-t a Staech szóban hosszú, egész enyhén
hehezetes á-val kell ejteni, hollandusul tehát, mint Verhaeren, a költő
nevében. Ha nyílt e-nek ejtik az ae-t, fölidegesíti a helység lakóit – akik csaknem
mind bencés szerzetesek. Ezért ez az elöljáró megjegyzés. A Staech névvel
összefüggő más antagonizmusokra csupán utalni áll módomban; a névkutatók
hevesen vitatják, hogy az ae nem germán eredetre vall-e egyértelműen, avagy –
mint az ellenkező irányzat állítja – a szóvégi ch vajon nem a név kelta eredetét
bizonyítja-e egyértelműen. Én a kelta eredet mellett kardoskodom, túlságosan
jól tudom, mennyire korrumpálhatók a magánhangzók; azonkívül gyanúsnak találom
a Staech-környéki nyelvjárást. Staech a Rajna-vidéken található. Meg kell
kímélnem magam attól, hogy meghatározzam, mit nevezünk Rajna-vidéknek, azokhoz
a határokhoz igazodom, amelyeket az 1815-ben kezdődő és azóta is tartó porosz
megszállás húzott meg, és e határvonal szerint Staech a Rajna-vidéken
található. Öreg, híres, szép és idillikus hely; sudár fák közt a középkor
rajnai román építészetének hasonlíthatatlan szürkéje. Egy Brülle nevezetű
bővizű folyócska szolgáltatja a vizet a tájképi szempontból fontos
összetevőknek.
Staechnak két szállodája van, egy luxushotel és
egy szerényebb másik, van még egy diákszállodája is és egy klubháza, ahol
üléseket szoktak tartani. A legfontosabb azonban a bencés apátság. Ott azt is
eljátszhatja az ember egy ideig, hogy szerzetes. Nyugalom, gregorián korál,
belső és külső béke. Hozzá még a nemes öltözetű szerzetesek; imádkozva,
szemlélődve vagy egy vendéggel beszélgetésbe merülve valamelyikük mindig
ékesíti a kertet vagy a tájat. Roppant egyszerű az egész, szinte nyers; földműveléssel
foglalkoznak, gyümölcsöt termesztenek, a szőlőnek túl rideg a klíma.
Mellőzhetem a további részletezést, ha
megállapítom, hogy a közeli főváros protokollhivatalnokai „valóságos
gyönyörűség”-ként magasztalják Staechot. A protokoll egyik magas beosztású
hivatalnoka vagy netán főnöke állítólag egyszer így nyilatkozott: „Mit akarunk
még? A nyugati kultúra egyik legkiműveltebb, legartikuláltabb megnyilvánulása
itt van ötven Mercedes-percnyire tőlünk.”