2014. jan. 8.

Székely Béla: Amerikai regények






Milyen az amerikai regény ? Erre a kérdésre akartak választ adni az amerikai könyvkiadók, amikor tizenötezer dolláros regénypályázatot írtak ki. Ezt a hatalmas pályadíjat egy fiatal, kanadai tanítónő Marta Ostenso nyerte meg „Wild geese” regényével. Ezzel azonban a kérdés nem dőlt még el. Ostenso regénye — nem amerikai írás; vagy legalább is: nem azé az Amerikáé, melyet mi elképzelünk. A mi Amerikánk: a városok Amerikája, a nagy metropolisoké, felhőkarcolóké, roppant fényreklámoké, a broadway-é, az avenueké. Ostenso Amerikája: egy kis kanadai farm, amelynek egyik tanyáján játszódik le ez a regény. A regény hőse egy farmer, akinek olthatatlan földéhsége ránehezül mindenkire, aki csak közelében él. A lelkek uzsorása ez az egytagba szakadt paraszt, aki előtt más szentség nincs: csak a föld. Trágya-lelkű és gonosz: jaj annak, aki útjába kerül. Már minden akarat megroppant, már minden asszonyi, gyermeki lázadás elcsitult: így kerül egy fiatal tanítónő a farmra, aki messzi városok leheletét, a szabadságot, az akarást hozza magával. A farm lakói reagálnak; mindegyik máskép. Az anyát egy régi ballépés emlékével szinte halálba gyötri a férfi; csak egy, egyetlen egy teremtés akad, aki felveszi a harcot az apával. Ez a harc, ez a néma küzdelem a regény tulajdonképpeni tárgya. De végül is: deus ex machina oldja meg a harcot: a földéhes farmert halálos szerencsétlenség éri. — Komor hangulatú, lelki eseményekre felépített regény ez, — de nem amerikai. Ez a paraszti földéhség ép úgy és ép olyan külső esemény-lehetőségek között lehet regény-motívum Amerikában, mint akárhol a széles világon. Mert a föld mindenütt egyforma s egyformák rajta az emberek is. Ez a regény tartalmi tanulsága. A másik tanulság megdöbbentő: teljesen irodalmi alkotás az, amit az amerikai könyvkiadók tizenötezer dollárra becsültek. Hát hogyan? Amerika — irodalom és — üzlet? Úgy látszik, hogy az amerikai kiadók Európát akarták liferálni olvasóiknak. Nem ismerjük Ostenso regényének példányszámokban kifejezett silierét, bizonyos azonban, hogy mint irodalmi alkotás az utóbbi évek legjobbjai közül való. S bármennyire is kéznél fekvő a témája, bizonyos az, hogy ezt és így meg nem írták még. Egyedül álló, rokontalan Ostenso művészete; akár az a kistanya a végtelen kanadai sztyeppén, — kétes értékű kultúrának a kis előretolt szigetén, hol e nagy pusztaság közepette lehull minden máz a lélekről, az alakok megnőnek, felhatalmasodnak s újemberi tragédiák születnek meg, melyek mégis ép oly régiek, mint maga az ember, aki az első kerítést vonta, tüskéből, kőből a két keze megmunkálta termőföld köré. Ez az amerikai regény az ősember regénye, az ősi pater familias-é.


Amerika ma legdivatosabb írója Sinclair Lewis Minnesota egyik kis farmjából indult el útjára. Könyvei háromszázezres példányokban fogynak s ma ő a legdivatosabb, ő a — legamerikaibb. Első, magyarra fordított regénye — Babbitt, — amely egyben a legjobb regénye is, — a feltörekvő új amerikai várost s ennek típusát rajzolja meg. Hőse, Babbitt, együtt nő, fejlődik ezzel a várossal. Ez az együvé tartozás, az az együttfejlődés, ez Sinclair Lewis regényének kulcsa. Babbitt ingatlanügynök s ez a foglalkozás s ennek busines beállítottsága oly könnyen megmagyarázza, hogy Babbitt élete egyenlő az üzletével s üzlete: maga a város fejlődése.

Sinclair Lewis regényeinek nagy az értéke. Regényeinek érdekessége, hogy általános, jól ismert emberi típusokat állit be amerikai miliőbe. Így írja meg egyik regényében az amerikai Bovarynét, a Babbitt-ban pedig a negyvenéves férfiút, aki egyszerre megérzi, ´ hogy minden megszokottá lett számára és üressé s felveti a már beérkezett férfi nehéz kérdését: érdemes volt-e és ezért? És még egyszer, utoljára megpróbálja áttörni azt a hurkot, amely már élete köré lerakodott. Babbitt, akinek eddig minden problémája az volt, hogy évi nyolcezer dollár helyett tizennyolcat keressen, nem tudja elhajítani magától ezt az élethez kapaszkodó szentimentalizmust. Lewis ravaszul teljesíti Babbitt áhított életét, összehozza a nővel, a szabadsággal, a mindennapi, bussines-élettel való szakítással. A már hájas, a már beérkezett Babbitt mohósága azonban csakhamar lecsitul: annyi ereje nincs, hogy minden gyökeret kiszakítson, hogy otthagyja a maga kis körét s a kettős életet sem bírja el. Visszatér régi életéhez, elhagyja maga megett az életet, s legfeljebb az vigasztalja, hogy fia másképen kezdi, mint ahogy ő elvégezte.

Babbitt megett egy friss, most épülő amerikai város „zenith” életének regénye. Ebben a párhuzamos regényben, melynek hőse: maga a város, ebben érezzük meg igazán azt a koloritot, amely számunkra különösen érdekessé teszi Sinclair Lewis írásait. Ma Európa Jack Londonban látja az igazi amerikai regényírót. De holnap már Sinclair Lewis foglalja el a helyét. Az a siker, amellyel Európa s különösen a német könyvpiac Lewis írásait fogadja s amelynek első kísérlete itt a Babbitt magyar fordítása, rövidesen biztosítják számára az európai könyvpiac — amerikai hegemóniáját. E siker kulcsát nem nehéz megtalálni: Lewis az amerikai város írója. S ez az, ami bennünket, európaiakat a legjobban érdekel Amerikából. De Sinclair Lewis jó mesemondó is; történetei, alakjai érdekesek. Mélységét még megmérni nem tudjuk. De a „Babbitt” is jelzi, hogy a hatalmas, amerikai felületek mögött komoly tartalom van. E tartalom: emberi. Ez sorozza Lewist a ma élő írók legnagyobbjai sorába. Nem mert amerikai, — de dacára annak, hogy — amerikai.
 (Budapest)

* Martha Ostenso: Wild-geese. Tauchnitzedition. Sinclair Lewis: Babbit. Budapest, Genius-kiadás.

Forrás: Korunk 1927. június

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése