2012. júl. 3.

Dalmady Győző (1836-1916): Daloló leányok


Dalolva jöttek, vigan, könnyeden
Édes arcuk általjárt a sziven,
Szép arcukat a szellő csókolá...
Azt gondolám, két angyal szállt alá!
Hova mennek? Szivem gyorsan vere,
Ragyogott a pataknak tüköre...
A bokorból, mely lombban álla még,
Mindent jól láthaték.
Bűbájos volt s szelid e tünemény,
Az egész, mint szép álom tünt elém,
Vonzó ábránd derengett egyiken,
A másikon káprázott már a szem.
Egyik szebb volt a másiknál, - holott
Mindakettő egyenlőn hóditott,
Hóvállukról aranyzöld tollu szárny
Hiányzott csupán.
Fekete haj hulláma folyta át
A nagyobbik szűz tiszta homlokát,
Szemeiből, ha olykor fölveté
A csillagos éj tündöklött elé;
Mint oltárkép mosolygott a kisebb,
Fölemelőn, gyógyítón a szivet,
Szemeinek átlátszó kék egén
A menny lángolt felém.
Szivem úgy vert. A vér arcomba folyt,
Az egyik nap, másik meg szende hold!
Ajkukon föl-fölzengett a dal,
Mint a szellő, mely sóhajt, meg kihal.
Egymás nyakát ölelve szeliden,
Meg nem hajlott alattok a fű sem...
Csak lengtek a virágos rét szinén,
Nyom nélkül, mint a fény.
És szólt daluk, mint áradó patak,
Soká hallám, míg végre megszakadt.
Csak lelkemben visszhangzott néha még,
Mint este a harang után a lég.
A szellőben, mely arcuk csókolá,
Vigan lengett kék fátyluk föl s alá;
A vén erdő, hol útjok elveszett,
Gyönyörtől reszketett.

(Forrás: Endrődi Sándor: A magyar költészet kincsesháza – Bp., Athenaeum 1927.)

Boruth Elemér (1833-1886): Szomorúfűz ága

Claude Monet: Szomorúfűz


Szomorúfűz ága
Hajlik a virágra,
Fáj a szivem érted,
Falu szép leánya,
Fáj a szivem érted,
De te azt nem bánod:
Van neked nálamnál
Gyönyörűbb virágod.
Istenem, teremtőm!
Hát mit is csináljak,
Hogy vegyem meg szivét
Annak a kis lánynak?
Hiába biztatom,
Hiába igérek,
Nem fog rajta semmi
Aranyos igéret.
Hej ha e kis lánynak
Az jutna eszébe:
Hogy id’adná nékem
A szivét cserébe,
Jaj be jól is járna,
Megtoldanám sokkal...
Ezer öleléssel,
S ezerannyi csókkal.

(Forrás: Endrődi Sándor: A magyar költészet kincsesháza – Bp., Athenaeum 1927.)

Csuka Zoltán: Miért is bántsalak?

Csorba Győző: Margaréta

Benedek Elek: A meséskönyv

Móra Ferenc: Rózsák mellé

Nietzsche: Túladtam mindenen

Dutka Ákos: Naplement

Dutka Ákos: Versek órája

Dutka Ákos: Egyedül

Dutka Ákos: Örök óta

Csicsada: Nagymama vágya

Marc Lévy idézet

Mark Twain idézet

Csicsada: Emlékezés

Csicsada: Tavasz

Csicsada: Vágyódás

Csicsada: Édesanyának

Vajda János: Gina emléke - idézet

Móra Ferenc: Éj van - idézet

Vajda János: Gina emléke - idézet

Vajda János: Gina emléke - idézet

Felszeghy Dezső: Múlik a nyár...

Kiss József: Ábránd - idézet

Mikes Margit: Számvetés

Kiss József: Ábránd - idézet

Gyulai Pál: Járom én is a világot - idézet

Ady idézet

Mert kell valaki...

Vajda János: Gima emléke - idézet

Petőfi idézet

Juhász Gyula idézet

Csicsada: Üzenet


"Szeresd a gyermeket..."

Kemény György: Fiam születésére

Heltai Jenő idézet

Őri István: Gyermekünk

Őri István: Gyermekünk

Őri István: Gyermekünk

Gottfried Keller: Szép asszonyok


Tatiosz: A szív törvénye

Móra László: Megkopott könyv


Brassányi Gyula: Úgy szeretnék menni...

Euripidész: Barátság idézet

W. Rotler: Barátság idézet

H. Adam: Barátság idézet

C. C. Colton - Barátság idézet

Emerson idézet


Antoine de Saint-Exupéry idézet

Jaubert idézet

Lev Tolsztoj idézet